Laborvizsgálat
A típusú laborvizsgálat: 16.700 Ft
B típusú laborvizsgálat: 29.400 Ft
C típusú laborvizsgálat: 34.900 Ft
D típusú laborvizsgálat: 48.400 Ft
A vizsgálat helyszíne
1051 Budapest, Hercegprímás utca 14-16.
Térképen
FONTOS: a vizsgálatra éhgyomorral érkezzen, de legalább 6 dl vízzel vagy “üres teával” töltse fel a szervezetét. A folyadékot ne közvetlenül a vizsgálat előtt vegye magához, ellenkező esetben még a gyomorban lesz a vizsgálat idején.
Laborvizsgálat
A betegségek pontos feltárásában a legelemibb és legfontosabb diagnosztikai eljárás a vér- és a vizeletvizsgálat. A vizsgálati eredmények alapvető információt nyújtanak szerveink működéséről, anyagcsere funkcióinkról, immunrendszerünk állapotáról, de segítségünkre lehet a betegségek korai diagnosztizálásánál, információt nyújt folyamatban lévő kezelés állapotáról, illetve a máj- és vesefunkción keresztül gyógyszeres kezelés mellékhatásairól.
Vérvizsgálat
A vérvizsgálat szerepe a szűrővizsgálatokban:
A vér vizsgálata a szűrővizsgálatok alapvető eleme, melyből általános kép nyerhető a szervezet állapotáról. A vérben lévő vérlemezkék, vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és további alakos elemek abszolút számának meghatározásával kiszűrhetőek bizonyos betegségek.
Ezekből az értékekből következtethetünk gyulladásos folyamatokra, bizonyos daganatos elváltozásokra (pl. leukémia), vérszegénységre, illetve további vérképzőszervi betegségek (pl. csontvelő-elégtelenség) is kimutathatóak.
A vér kémiai vizsgálatával ugyancsak mérhetőek a máj, a vese és az epe működési paraméterei. Az ionok és a vérzsír összetételből fény derülhet a normálistól eltérő szervi működésre. Rendszeres szűrővizsgálatokkal ezek idejében felismerhetők és kezelhetők.
Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálat szerepe a szűrővizsgálatokban
A laboratóriumi vizeletvizsgálat speciális gyorstesztekkel történik. A vizelet összetétele számos ponton árulkodik a szervezet állapotáról. Bizonyos elemek jelenléte betegségre utalhat: ilyen például a fehérje, (protein) amely nagyobb mennyiségben gyulladást jelezhet.
Abban az esetben, ha a vizeletben cukor,
aceton vagy epefesték mutatható ki, az az anyagcsere illetve a kiválasztó rendszer valamelyik szervének megbetegedésére utalhat. Ez lehet például cukorbetegség, vagy vese-, epe– és májproblémák.
A vizeletvizsgálat a szűrővizsgálatok szerves része. A mintavételt követően a laboratóriumban centrifugálás után a vizeletben található üledéket is vizsgáljuk, amelyben szerves anyagok és kristályos sók egyaránt előfordulhatnak. A normálistól eltérő működést feltételez a vizelet emelkedett vörösvértest-, vagy fehérvérsejt-száma, vagy ha kimutathatóan magas a steril körülmények között vett vizelet baktériumtartalma. Az alap vizeletvizsgálaton fény derülhet fertőzésekre, kóros cukor-, vagy fehérje ürítésre, melyek további vizsgálatokat tehetnek szükségessé.
A laborvizsgálatokról bővebben
Labor A | Labor B | Labor C | Labor D | Referencia | Egység | Bővebben | |
Nátrium | X | X | X | X | 135 – 145 | mmol/L | A nátrium a sejten kívüli folyadékban leggyakoribb pozitív töltésű ion (kation). |
Kálium | X | X | X | X | 3,2 – 5,1 | mmol/L | A kálium a legnagyobb mennyiségben fellelhető pozitív töltésű ion (kation) a sejten belül, az ideg- és az izomingerlékenység egyik legfőbb szabályozója. |
Klorid | X | X | X | X | 98 – 108 | mmol/L | A klorid a legfontosabb negatív töltésű ion (anion) a testfolyadékokban, intracellulárisan a vörösvérsejtek tartalmazzák a legnagyobb mennyiségben. |
Karbamid | X | X | X | X | 2,8 – 7,2 | mmol/L | A karbamid az aminosavak lebontása után keletkezik, szintje a vese működési funkcióit mutatja. |
Kreatinin | X | X | X | X | 40 – 88 | µmol/L | A kreatinin szint a vese működését jelzi, ugyanis a szervezetből kizárólag a vesén keresztül távozik ez az izomszövet lebontásából származó fehérje. |
GFR (karbamidban vizsg.) | X | X | X | X | 60 – | ml/min | A GFR a vese működését jelzi, megmutatja, milyen mennyiségű és térfogatú folyadék szűrődik át a vesén. |
GOT | X | X | X | X | 0 – 35 | U/L | Az aszparát-aminotranszferáz (GOT) enzim néhány szerv sejtplazmájában fordul elő, magas értéket mutat szívinfarktus, akut májgyulladás esetén. |
GPT | X | X | X | X | 0 – 35 | U/L | Az alanin-aminotranszferáz GPT legnagyobb mértékben a máj, a szív és a vázizomzat sejtplazmájában előforduló enzim, vérszintjével a májbetegségek diagnosztizálását segíti. |
Gamma GT | X | X | X | X | -38 | U/L | A Gamma-glutamil-transzferáz (GGT) a máj, a vese és a hasnyálmirigy enzime, melynek funkciója az aminosav szállítása. |
Vércukor | X | X | X | X | 3,5 – 6,1 | mmol/L | A vércukor a sejtek energiaellátásához és egészséges működéséhez szükséges molekula, amely a szervezet szénhidrát anyagcseréjének működését mutatja. |
Össz. bilirubin | X | X | X | X | 5,0 – 21,0 | µmol/L | Az összbilirubin a hemoglobin lebontása során keletkezik, az átalakult és a még át nem alakult (májban lévő) bilirubin összege. |
Össz.koleszterin | X | X | X | X | – 5,20 | mmol/L | A koleszterin a májban termelődik, sok hormon alapanyaga. A zsírszerű anyagból létezik „jó” és „rossz koleszterin” (HDL és LDL) a szállító molekulához való kötődés alapján, az összkoleszterin a kettő összege. |
Triglicerid | X | X | X | X | – 1,70 | mmol/L | A triglicerid a zsírok bontása során keletkezik, melynek magas szintje a vérben szív- és érrendszeri hajlamot indikál. |
Vas | X | X | X | X | 10,7 – 32,2 | µmol/l | A vas a hemoglobin egyik legfontosabb összetevője, következésképpen a vörösvérsejtek hemoglobintartalmára és méretére is hatással van. |
TVK (vérkép automatával) | X | X | X | X | 42,8 – 85,6 | µmol/l | A teljes vaskötő kapacitás (TVK) a vérplazma vasszállító fehérje megkötő képességét képességét méri. |
Süllyedés | X | X | X | X | 50 éves: 20 mm/óra alatt; Nő<50 éves: 20 mm/óra alatt; Nő>50 éves: 30 mm/óra alatt”}” data-sheets-numberformat=”[null,1]”>Férfi <50 éves: 15 mm/óra alatt; Férfi>50 éves: 20 mm/óra alatt; Nő<50 éves: 20 mm/óra alatt; Nő>50 éves: 30 mm/óra alatt | mm/h | A vizsgálat nemspecifikus, a vér alvadásban gátolt sejtjeinek ülepedését mutatja meg 1 óra leforgása alatt. Magas értéke jelezhet gyulladást, fertőzést, tumort. |
Teljes vérkép | X | X | X | X | – | – | Az általános egészségfelmérés eszköze, a vér alakos elemeinek számát határozza meg. |
-Vörösvértest | 4,2 *100000 – 5,6 *100000 | db/Ml | Az oxigént és a szén-dioxidot szállítja a véráramban. | ||||
-Fehérvérsejt | 5*1000 – 10*1000 | db/Ml | A csontvelőben keletkezik, a vér- és nyirokrendszerben kering, felelősek szervezetünk idegen anyagok elleni védelméért (pl. fertőzés) | ||||
– Vérlemezke (trombocita) | 150 * 1000 – 450 * 1000 | db/Ml | A véralvadásért felelős sejtes elemek, magas szintje vérröghöz vezethet. | ||||
-Hemoglobin | férfi: 140-180, nő: 120-160 | g/L | A vörösvértestben található, ez a molekula felelős az oxigénszállításért, a vér festékanyaga. | ||||
-Hematrokit | férfi: 0,39-0,50, nő: 0,35-0,47 | g/L | A vér alakos elemeinek térfogataránya a teljes vértérfogatban. | ||||
Ált. vizelet+üledék | X | X | X | X | A vizeletvizsgálat eredményeképpen a húgyúti fertőzések, a cukorbetegségre vagy a gyulladásra utaló fehérjék mutathatók ki. | ||
-Általános vizeletvizsgálat | A vizeletből kimutatja a fajsúlyt, a pH-t, a fehérvérsejtszámot, a vörösvérsejtszámot, a nitritet, a glükózt, a fehérjét, az acetont, a bilirubint, az urobilinogént | ||||||
-Üledék | Az üledékben található alakos részecskéket mutatja ki: vörösvértestek, fehérvérsejtek, fehérvérsejt aggregátumok, urothel sejtek, laphámsejtek, cilinderek, kristályok, gombák, baktériumok | ||||||
Húgysav | X | X | X | férfi: 200 – 420, nő: 140 – 340 | µmol/l | A húgysav vérben való koncentrációja megmutatja, hogy a sejtek normális ütemben bomlanak-e le. | |
Direkt bilirubin | X | X | X | 0,0 – 5,0 | µmol/l | A lebomló vörösvértestekből felszabaduló hemoglobinbilirubinná alakul, amelyet a máj enzimei vízoldhatóvá (vérben is oldható) tesznek, ez a forma a direkt bilirubin. Magas szintje máj- és epebetegségekre utalhat. | |
LDL-koleszterin | X | X | X | <5,2 | mmol/l | Az LDL-koleszterin az úgynevezett „rossz koleszterin”, az érfalakban lerakódott koleszterint jelenti, magas érték esetén nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. | |
HDL-koleszterin | X | X | X | 0,9, nő: >1,03″}” data-sheets-numberformat=”[null,1]”>ffi: >0,9, nő: >1,03 | mmol/L | A HDL-koleszterin az úgynevezett „jó koleszterin”, a májba lebontásra szállított koleszterint jelenti. Alacsony értéke esetén nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. | |
Ferritin | X | X | X | 10,0 – 120,0 | µg/L | A ferritin nevű fehérje a vasat tárolja a vérben későbbi felhasználásra, alacsony szintje vashiányra utal. | |
CRP | X | X | X | 0,00 – 5,00 | mg/L | A C-reaktív protein (CRP) egy olyan fehérje, amely a májban termelődik gyulladás esetén, vagyis magas értéke gyulladást mutat a szervezetben. | |
Széklet vér | X | X | X | Negatív/Pozitív | A széklet vér vizsgálat a székletben lévő vér kimutatására alkalmas, melyet szűrővizsgálatként végeznek. Szerepe lehet a vastagbélrák és egyéb bélbetegségek, valamint vérszegénység okának kivizsgálásában. | ||
Kalcium | X | X | 2,20 – 2,65 | mmol/L | A kalcium túlnyomó többsége a csontokban található, a fennmaradó része a vérben. Értéke diagnosztizálhat csont-, vese-, szív-, izom-, ideg és fogbetegségeket. | ||
Magnézium | X | X | 0,77 – 1,03 | mmol/L | A magnézium a szervezet energiatermelésének létfontosságú eleme, hiánya gyengeségre, fáradékonyságra, súlyos esetben szívritmuszavarra utal. | ||
LDH | X | X | 240 – 480 | U/L | Az LDH (laktát dehidrogenáz) enzim szintje elsősorban az idült vagy krónikus szövetkárosodással járó megbetegedések diagnosztizálására alkalmas, olyan betegségek mértékét mutatja meg, mint a szívinfarktus, a tumornövekedés, a májgyulladás, az izomsérülés vagy a hemolízis. | ||
ALP | X | X | 30 – 120 | U/L | Az ALP (alkalikus foszfatáz) enzim a szervezet számos szövetében előfordul. Magas szintje máj- és epevezeték megbetegedésekre utalhat. Értékét mindig más laboreredményekkel együtt kell értékelni. | ||
Amiláz | X | X | 22 – 80 | U/L | Az amiláz enzim az összetett cukrok lebontásában játszik szerepet, értéke akut hasnyálmirigy-gyulladást jelezhet, de ezt a betegséget nem feltétlenül mutatja ki a normál lelet sem. | ||
Transzferrin | X | X | 1,7 – 3,4 | g/L | A transzferrin nevű fehérje a vas elsőszámú szállítója a vérben, értékéből a szervezet vasraktárának állapotát mutatja. Az eredményt a ferritin koncentrációval együtt kell értékelni. | ||
Foszfát | X | 0,81 – 1,45 | mmol/L | A foszfátok nélkülözhetetlen elemei az energiatermelésnek, az izmok és az idegrendszer működésének és a csontok növekedésének. A bélrendszer betegségeinek diagnosztizálására lehet alkalmas. | |||
Összfehérje | X | 66,0 – 83,0 | g/L | Az összfehérje értéke a tápláltság szintjét, egyes máj- és vesebetegségeket mutat ki. Önmagában az érték diagnózis felállítására nem alkalmas. | |||
Albumin | X | 35,0 – 52,0 | g/L | Az albumin egy máj által termelt fehérje, az érrendszer ozmózisnyomásának fenntartását segít fenntartani. Az alacsony albuminszint májbetegségre, gyulladásra, sokkos állapotra vagy felszívódási problémákra, a magas érték általában dehidratációra utal. | |||
TSH | X | 0,400 – 4,000 | mIU/L | A TSH (Thyroid-stimulating hormone) a pajzsmirigy működését szabályozó hormon, az agyalapi mirigy termeli. | |||
Szabad-T4 | X | 7,75 – 15,21 | pmol/L | A T4 (tiroxin) hormont a pajzsmirigy termeli. A hormon nagy része fehérjéhez kötődve áramlik a vérben, információval inkább a Szabad T4 (FT4) érték szolgál. Magas szintnél kialakulhat izzadás, ingerlékenység, heves szívverés, míg az alacsony érték gyengeséggel, fáradékonysággal, vérszegénységgel, depresszióval járhat a lelassult anyagcsere következtében. | |||
Szabad-T3 | X | 3,80 – 6,00 | pmol/L | A T4 (trijód-tironin) hormont a pajzsmirigy termeli. A hormon nagy része fehérjéhez kötődve áramlik a vérben, információval inkább a Szabad T3 (FT3) érték szolgál. Lévén ez az egyetlen pajzsmirigy hormon, amely biológiailag aktív, hiányában a sejtjeink nem képesek a megfelelő működésre. |