Bejegyzések

B-vitamin szerepe a szervezetben (2. rész)

Mint azt az első részben megtudhattuk a B1-, B2- és a B3- vitamin is fontos szerepet játszik egészségünk megtartásában. Most nézzük a többi B-vitamin fontosságát.

B5-vitamin (Pantoténsav)

  • A B5-vitamin, más néven pantoténsav az emberi test minden sejtje számára szükséges anyag. A pantoténsav alkalmas az idegrendszer védelmére, segíti a szénhidrátok, zsírok és fehérjék jobb hasznosulását, illetve migrén, krónikus fáradtság és a dohányzásról való leszokásban lehet segítségünkre.
  • A napi adag jobb, ha nem haladja meg az 1000 mg-ot. Stresszoldóként naponta 100 mg-ot javasolt bevinni belőle, érdemes B-komplex formájában, fáradékonyságra ugyanennyi a napi adag. Ha a dohányzásról szeretnénk leszokni, akkor tanácsos először csökkenteni a naponta elszívott szálak mennyiségét (2-3 hétig) és utána elkezdeni szedni a pantoténsavat, naponta 2×500 mg-ot. Ezzel a technikával könnyebb végleg elengedni a cigarettát.
  • Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki. Hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Ezek a tünetek azonban nem igazán jellemzőek, így csak néha lehetséges a valódi ok feltárása. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja. Hiánytünetek lehetnek: izomgörcsök, zsibbadás, bizsergő érzés, lehangoltság, kimerültség, izgatottság, gyakori fejfájás, étvágytalanság, reszketés. Túladagolva, különösen egyéb B-vitaminok nélkül, felboríthatja az anyagcserét, bár ez csak extrém nagy adagok mellett lehetséges, amennyit normál körülmények között képtelenség a szervezetbe juttatni.
  • A pantoténsav legfőbb forrása a hal, baromfi, a tojás (tojássárgája), a máj, az élesztő, a brokkoli, illetve a joghurt és a hüvelyesek. Ezen kívül megtalálható még: karfiol, avokádó, lazac, sajt, gabonafélék, húsok, hüvelyesek, vese, máj, hering, tej, olajos magvak, rizs, narancs, paradicsom, csípős paprika, hajdina, lencse, dinnyék.

B6- vitamin (Piridoxin)

  • A B6-vitamin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin, részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, a fehérjeszintézisben és ingerület átvivő anyagok (pl. a szerotonin) szintézisében, továbbá segít felszabadítani az elraktározott energiát.
  • Különböző problémákat lehet vele kezelni, lehet pl. szív- és érrendszeri elváltozások esetén használni, hatékonyan enyhíti a depresszió tüneteit, az álmatlanságot, asztmás rohamokat, a premenstruációs szindróma tüneteit és alkalmas az alagút-szindróma kezelésére.
  • Az adagolást az adott probléma határozza meg, premenstruális szindróma esetén a napi adag 50-100 mg között mozog. De bármennyit is szedünk belőle, érdemes két részre elosztani, egy reggeli és egy esti adagra (az estit jobb közvetlenül lefekvés előtt bevenni). Súlyos alagút-szindróma esetén naponta legalább kétszer, de maximum háromszor 50 mg javasolt. Asztma esetén naponta kétszer 25-50 mg tanácsos, de mindenképpen egyeztetni kell előtte a kezelőorvossal! Vérszegénységben vassal együtt szedve kis mennyiségben is javítja a vörösvérsejtek képződését. A B6-vitamin felszívódása akkor a legjobb, ha nem veszünk be belőle 100 mg-nál többet egy nap, illetve ez az az adag, amit hosszú távon is biztonságosan alkalmazható.
  • Akár megfelelő étrend esetén is a 65 évnél idősebb személyek jellemzően alacsonyabb B6-vitaminszinttel rendelkeznek. Ennek több oka lehet, például a szervezetükben a B6-vitamin kisebb hatékonysággal szívódik fel, vagy kevésbé tudják hasznosítani ezt a vitamint. Akárhogyan is legyen, az idősebbeknek különösen oda kell figyelniük a B6-vitamin megfelelő bevitelére. Érdekességként jegyezzük meg, hogy az étrenden kívül a B6-vitamin hiányát a dohányzás és bizonyos gyógyszerek (például fogamzásgátló tabletták) is fokozhatják.
  • Ha mégsem tabletta formájában szeretnénk hozzájutni a piridoxinhoz, akkor az alábbi ételeket érdemes fogyasztani: halak, szárnyasok, csicseriborsó, avokádó, burgonya és banán, tonhal, marha, csirke, lazac, garnéla, tőkehal, ananász és az avokádó.

A B-vitamin szerepe a szervezetben (1. rész)

A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, ezek egy részét szervezetünk elő tudja állítani, bizonyos esetekben azonban fontos kívülről bejuttatni őket. Pótlásukra különösen akkor van szükség, ha nagy fizikai és/vagy szellemi megterhelés éri szervezetünket. Általános igazság, hogy a különböző B-vitaminokat együtt érdemes szedni, de ez nem minden esetben indokolt.

B1-vitamin (Thiamin)

  • Fő feladata a szénhidrát-anyagcserében résztvevő enzimek működésének segítése, emellett pedig támogatja az idegrendszer működését, ezenkívül hasznos a diabéteszes neuropátia és a kardiomiopátia kiegészítő kezelésében.
  • Vízben jól oldódó, hőérzékeny vegyület
  • Hiánya étvágytalansággal, szívritmus zavarokkal, neuropszichiátriai tünetekkel, oedemával, magas perctérfogatú szívelégtelenséggel járhat. Hiánya a glükózigényes szervek károsodásával jár, a szükségletet az alkoholfogyasztás is növeli. Állóképességi sportágakban merül el leginkább elégtelen felvételének lehetősége.
  • Legnagyobb mennyiségben a sertéshús tartalmazza, de bevihető gabonamagvakkal vagy olajos magvakkal is. A legtöbb B1-vitamint a sovány sertéshús, teljes kiőrlésű gabonakészítmények, babfélék és olajos magvak tartalmazzák. Ezen kívül tiaminhoz májból, teljes kiőrlésű búzalisztből, élesztőből juthatunk.
  • Felnőttek ajánlott napi bevitele kb. 1 mg, fiataloknak, férfiaknak, terhes és szoptató nőknek valamivel több. A B1-vitamin szükséglete a szénhidrátbeviteltől is függ.

B2-vitamin (Riboflavin)

  • Fontos szerepet játszik számos anyagcserefolyamatban, a pajzsmirigy működésében, vassal együtt szedve növeli a vörösvérsejtek számát. Nélküle a B-vitaminok nem lennének kellően hatékonyak a tápanyagok anyagcseréjében, a sejtek védelmében és az egyes tápanyaghiányok megelőzésében. Különböző sérülések és égési sebek gyógyulásakor a szervezetnek nagyobb mennyiségben van rá szüksége, továbbá hasznos lehet a szürkehályog megelőzésében vagy késleltetésében.
  • Vízoldékony, könnyen felszívódik. A kiürített mennyiség mindig a szervezet igényeitől függ, és fehérjeveszteséghez társulhat. A többi B-vitaminhoz hasonlóan a szervezetben nem tárolódik, és rendszeresen pótolni kell táplálékkal vagy étrendkiegészítőkkel.
  • Nagyobb mennyiségben (200-400 mg) csökkentheti a migrénes rohamok súlyosságát és gyakoriságát, kisebb vagy közepes dózisban (25-50 mg) pedig a rosaceás bőrelváltozásokban bizonyult hatásosnak. Szürkehályog megelőzése esetén a napi adag 25 mg, kiegészítő kezelésben pedig 50-100 mg.
  • A riboflavin hiánya ronthatja a vas felszívódását a szervezetben, és gyengíti a pajzsmirigy működését. A riboflavin hiánytünetei közé tartoznak a repedések és fekélyek a szájsarkoknál, szemrendellenességek, gyulladás a szájban és a nyelven, valamint különböző bőrelváltozások (ariboflavinosis).
  • Jó riboflavin forrás a tej, a sajtok, a joghurt, a marhahús, a máj, bármilyen hal, az avokádó és a tojás. Egyéb természetes források: spárga, spenót, brokkoli, kelbimbó, ribizli, hínár, zöld leveles zöldségek, gomba, dió és vízitorma. Gyógynövények közül a lucerna, bojtorjángyökér, kamilla, édeskömény, görögszéna, ginzeng, komló, csalán, petrezselyem, borsmenta, csipkebogyó és zsálya tartalmaz B-vitamint.

3. B3-vitamin (Niacin)

  • A niacin, nikotinsav vagy B₃-vitamin egy olyan vízben oldódó vitamin, melynek jelentős szerepe van a sejtek energia-háztartásában és a DNS-lánc kijavításában A niacin hatástere igen széles, lehet használni koleszterinszint-csökkentésre, a vérkeringés serkentésére, depresszió enyhítésére és ízületi gyulladásos panaszok csökkentésére.
  • Koleszterinszint-csökkentésre és keringésjavításra naponta kétszer 500 mg javasolt, depresszió és szorongás esetén meg naponta 50mg. Utóbbi esetben jobb B-komplex formájában szedni. A B3-vitamin vegyületei részt vesznek a szervezetre káros szabadgyökök semlegesítésében is, így a B3-vitamin nem csak a szervezet energiaellátásában tölt be fontos szerepet, hanem véd a sejtszintű károsodás ellen is.
  • Érdekességképpen, napjainkban a B3-vitamin hiányának egyik fő kiváltó oka az alkoholizmus. Legyen ez egy újabb érv a túlzott mértékű alkoholfogyasztás ellen.
  • Kiváló niacin források a magas fehérjetartalmú ételek, például a csirke- és marhahús, a hal, valamint az olajos magvak. Jó forrása a spárga, a hüvelyesek (borsó, lencse, bab), de szintén fontos forrás a gyümölcsök közül a sárgadinnye, a magok közül a napraforgómag és a gabonafélék közül a barna rizs és az árpa. És persze ne feledkezzünk meg a gyökérzöldségekről és a leveles zöldségekről sem.