Miért hasznos a menedzserszűrés?

A menedzserszűrés egy olyan folyamat, amely során az organizációk gondosan elemzik és értékelik a leendő vezetők képességeit és kompetenciáit annak érdekében, hogy megtalálják a legalkalmasabb személyeket a vezetői pozíciókra. Ez a folyamat kulcsfontosságú a szervezet sikere szempontjából, mivel a megfelelő vezetők kiválasztása hozzájárulhat a hatékony irányításhoz, a produktivitás növeléséhez és a hosszú távú fenntarthatósághoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, miért hasznos a menedzserszűrés, és miért kellene prioritásként kezelni a vállalatok számára.

A megfelelő emberek kiválasztása
Az egyik legfontosabb ok, amiért a menedzserszűrés hasznos, az az, hogy segít kiválasztani a legalkalmasabb embereket a vezetői pozíciókra. A jó vezetők kulcsfontosságúak egy szervezet számára, mivel hatással vannak a munkavállalók motivációjára, a munkakörnyezetre és a vállalat teljesítményére. Ha nem történik megfelelő szűrés, és a vezetői pozíciókba rosszul választanak, az komoly következményekkel járhat, például alacsonyabb munkaerőteljesítménnyel és magasabb fluktuációval.

Képességek és tapasztalat
A menedzserszűrés során az organizációk felmérik a jelentkezők képességeit és tapasztalatát. Ez segít abban, hogy megtalálják azokat a személyeket, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel és ismeretekkel a vezetői feladatok hatékony ellátásához. Például egy jól vezetett menedzsment csoportban olyan vezetők dolgoznak, akik képesek kezelni a konfliktusokat, stratégiai tervezést végezni, és motiválni a csapatot a célkitűzések elérésére.

Vezetői kultúra kialakítása
A menedzserszűrés segít kialakítani és megerősíteni a vállalat vezetői kultúráját. A kultúra azokból az értékekből és normákból áll, amelyek az organizáció vezetői rétegében uralkodnak. Ha a vezetők jól illeszkednek a vállalat kultúrájába, az könnyebbé teszi az összhangot és az együttműködést az egész szervezetben.

Hosszú távú siker
A menedzserszűrés nemcsak rövid távú előnyökkel jár, hanem hosszú távon is meghatározza egy szervezet sikerét. Azáltal, hogy a legjobb vezetőket választják ki, az organizációk jobban felkészülnek a jövő kihívásaira és lehetőségeire. A megfelelő vezetőkkel a vállalat könnyebben alkalmazkodik a változó piaci feltételekhez és fejlődik.

Költségmegtakarítás
Bár a menedzserszűrés költségekkel jár, hosszú távon költségmegtakarítást is eredményezhet. Ha a rosszul választott vezetőket időben felismerik, és helyettesítik, az megszüntetheti a rossz döntésekből eredő károkat. Emellett a jobban kvalifikált és motivált vezetők nagyobb hatékonyságot és produktivitást érhetnek el, ami hosszú távon javíthatja a vállalat jövedelmezőségét.

A munkaerő elkötelezettsége
A menedzserszűrés pozitív hatással van a munkavállalók elkötelezettségére is. Ha a vezetők képesek hatékonyan irányítani a csapatot, és elismertek a munkájukban, az növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkaerő hűségesebb és hosszabb ideig marad a vállalatnál.

A menedzserszűrés kulcsfontosságú szerepet játszik a vállalatok sikerében. Az organizációknak gondoskodniuk kell róla, hogy a vezetői pozíciókat azok a személyek töltsék be, akik rendelkeznek a szükséges képességekkel, tapasztalattal és értékekkel. A megfelelő vezetők kiválasztása hozzájárul a hatékony irányításhoz, a kultúra megerősítéséhez, a hosszú távú siker. A menedzserszűrés segít létrehozni és megerősíteni azt a vezetői csapatot, amely hosszú távon is képes megőrizni a vállalat versenyképességét és fenntarthatóságát.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a menedzserszűrés nem egyszeri esemény, hanem folyamatos folyamat kell, hogy legyen. A vezetőknek folyamatosan fejlődniük kell, és az organizációnak is alkalmazkodnia kell a változó körülményekhez. Ezért a menedzserszűrésnek, rugalmasnak és a jövőre is felkészültnek kell lennie.

Végül, de nem utolsósorban, a menedzserszűrésnek összhangban kell lennie a vállalat stratégiájával és céljaival. A vezetők kiválasztása során figyelembe kell venni a vállalat jövőbeli irányvonalát, hogy a vezetők is támogatni tudják azt.

Összefoglalva, a menedzserszűrés nem csupán egy költség, hanem egy beruházás a vállalat jövőjébe. A megfelelő vezetők kiválasztása hozzájárul a hatékony működéshez, a munkavállalók motiválásához, és hosszú távon meghatározza egy szervezet sikerét. Ezért a menedzserszűrést prioritásként kell kezelni minden vállalat számára, és folyamatosan fejleszteni, hogy a változó környezethez alkalmazkodjon és támogassa a vállalat hosszú távú céljait.

Az üzemorvosi vizsgálat menete

Az üzemorvosi vizsgálat egy olyan eljárás, amelyet bizonyos munkakörökben vagy foglalkozásokban dolgozó embereknek kell elvégezniük, hogy megállapítsák, hogy képesek-e biztonságosan és hatékonyan végezni a munkát. A pontos üzemorvosi vizsgálat menete országonként és jogszabályonként változhat, de általában az alábbi lépéseket foglalja magában:

1. Előzetes információk: A munkáltató általában ad tájékoztatást a munkavállalónak az üzemorvosi vizsgálatról, beleértve a vizsgálat célját, időpontját és helyszínét. Emellett megkaphatnak kérdőíveket vagy egyéb dokumentumokat, amelyeket kitöltve vissza kell adniuk.

2. Egészségügyi anamnézis: Az üzemorvosi vizsgálat során általában egy egészségügyi szakember (pl. orvos vagy ápoló) elvégzi az egészségügyi anamnézist. Ez magában foglalja az egészségi állapot, a korábbi és jelenlegi betegségek, az esetleges sérülések, a munkával kapcsolatos korábbi problémák és az életmódra vonatkozó kérdéseket. Ez a lépés segít az orvosnak felmérni a vizsgálatra vonatkozó kockázatokat és az egyéni egészségi állapotot.

3. Test vizsgálat: Az orvos vagy az egészségügyi szakember a vizsgálat során átvizsgálja a munkavállaló testét. Ez magában foglalhatja a vérnyomás, a pulzus, a hallás- és látásvizsgálat, a tüdő- és szívhangok ellenőrzését, valamint más specifikus vizsgálatokat az adott munkakörrel összefüggésben.

4. Speciális vizsgálatok: Bizonyos munkakörökben speciális vizsgálatokra lehet szükség, például audiometriai vizsgálat a hallásvizsgálathoz, tüdőfunkciós vizsgálat a légzőrendszer értékeléséhez, vérvizsgálatok, vizeletvizsgálatok stb.

5. Vizsgálat eredményének értékelése: Az orvos vagy az egészségügyi szakember értékeli az összes kapott információt és eredményt, majd meghatározza, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakörére vagy szükségesek-e korlátozások vagy további vizsgálatok.

6. Jelentés és tanácsadás: Az üzemorvosi vizsgálat eredményéről jelentést készítenek, amelyet általában a munkáltatónak vagy a vállalat egészségügyi részlegének továbbítanak. Az orvos vagy az egészségügyi szakember adhat tanácsokat a munkavállalónak a munkavégzéshez kapcsolódó egészségmegőrzésről és a további gondozásról.

Fontos megjegyezni, hogy az üzemorvosi vizsgálat menete és a szükséges vizsgálatok változhatnak az adott ország vagy foglalkozási körülmények szerint. A helyi jogszabályok és a munkáltató irányelvei alapján történő tájékozódás segít abban, hogy pontosabb információkat kapjon az üzemorvosi vizsgálat konkrét folyamatáról.

Melyek a legjobb orvosi vizsgálati eszközök jelenleg?

A legjobb orvosi vizsgálati eszközök nagyban függenek attól, hogy milyen betegséget vagy egészségügyi állapotot kell diagnosztizálni vagy megfigyelni. Az orvosi technológia folyamatosan fejlődik, és számos kiváló minőségű eszköz áll rendelkezésre. Néhány közülük:

  1. Számítógépes tomográfia (CT): A CT-vizsgálatok során röntgensugarakat használnak, hogy részletes képeket készítsenek a test különböző régióiról. Segítségével a szervek, csontok és szövetek részletes vizsgálata lehetséges.
  2. Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Az MRI egy olyan képalkotó eljárás, amely erős mágneses mezőt és rádióhullámokat használ. Segítségével részletes képeket kaphatunk a test különböző részeiről, ideértve az agyat, a szerveket, az ízületeket és a szöveteket.
  3. Ultrahang (ultrahangos vizsgálat): Az ultrahangos vizsgálat során hanghullámokat használnak a test belső részeinek vizsgálatára. Az ultrahang segítségével képeket lehet készíteni a szervekről, az érrendszerről, a magzatról és más struktúrákról.
  4. Endoszkópia: Az endoszkópia során egy hajlékony vagy merev csőt, amelyben fényforrás és kamera található, használnak a testüregek vagy szervek vizsgálatára. Az endoszkópia lehetővé teszi a belső vizsgálatokat és szövetmintavételt is.
  5. Elektrokardiográfia (EKG): Az EKG egy olyan eszköz, amely az elektromos aktivitásokat méri a szívben. Segítségével a szívritmuszavarok és más szívproblémák felismerhetők.
  6. Laboratóriumi vizsgálatok: Laboratóriumi tesztek, például vér- és vizeletvizsgálatok, biokémiai vizsgálatok, genetikai vizsgálatok stb. segítségével különböző betegségeket lehet diagnosztizálni vagy követni.

Fontos megjegyezni, hogy az orvosi vizsgálati eszközök választása attól függ, hogy milyen adatokat kell megszerezni, és hogy melyik eszköz a legmegfelelőbb az adott helyzethez. Az orvosok és egészségügyi szakemberek megfelelő képzéssel rendelkeznek ezeknek az eszközöknek az alkalmazásához és értelmezéséhez.

Milyen laborvizsgálatokat érdemes elvégezni évente?

A laboratóriumi vizsgálatok, amelyeket évente érdemes elvégeztetni, változhatnak az egyén egészségi állapotától és kockázati tényezőitől függően. Az alábbiakban néhány általános laborvizsgálatot sorolok fel, amelyek gyakran ajánlottak évente:

  1. Teljes vérkép (TVK): Ez a vizsgálat megmutatja a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék számát, valamint azok morfológiáját. Segít felismerni vérszegénységet, fertőzéseket és egyéb vérképzőrendszeri rendellenességeket.
  2. Vércukorszint: A vércukorszint mérése segít az esetleges cukorbetegség (diabétesz) diagnosztizálásában vagy annak követésében, hogy a cukorbetegség kezelése megfelelően működik-e.
  3. Lipidprofil: Ez a vizsgálat tartalmazza a koleszterinszintet, a trigliceridszintet és az LDL és HDL koleszterin arányát. Segít a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának felmérésében.
  4. Vizeletvizsgálat: A vizeletvizsgálat segít a vese- és húgyúti rendellenességek, valamint a veseműködés és az általános egészség állapotának felmérésében.
  5. Májenzimek: A májenzimek (pl. AST, ALT, GGT) mérése segít a májfunkció értékelésében és a májbetegségek, például a májgyulladás vagy a zsírmáj diagnosztizálásában.
  6. Vesefunkció: A vesefunkció értékeléséhez mérhetik a kreatininszintet és a vérurea nitrogén (BUN) szintjét.
  7. Hormonszintek: Bizonyos hormonszintek mérése, például a pajzsmirigy hormonok (TSH, T4), a nemi hormonok (tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron) vagy a mellékvese hormonok (kortizol) segíthet az esetleges hormonális egyensúlyhiány vagy rendellenesség felismerésében.

Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a konkrét laborvizsgálatok kiválasztása és azok időzítése a személyes egészségi állapottól, az orvos ajánlásaitól és az egyéni kockázati tényezőktől függ. Ezért mindig konzultáljon orvosával vagy egészségügyi szakemberrel, hogy meghatározzák a számára legmegfelelőbb éves laborvizsgálatokat.

Miért szükséges vállalatvezetőknek az évenkénti menedzserszűrés?

Az évenkénti menedzserszűrések fontos szerepet játszanak a vállalatvezetők egészségének és jólétének megőrzésében. Néhány indok, amiért ezek a vizsgálatok szükségesek:

  1. Megelőzés és korai felismerés: Az évenkénti orvosi vizsgálatok lehetővé teszik az egészségi állapot átfogó felmérését és a potenciális problémák korai felismerését. Az időben észlelt egészségügyi problémákra való reagálás lehetővé teszi a kezelés időben történő megkezdését, ami nagyban növelheti a gyógyulás esélyét és csökkentheti a komplikációk kockázatát.
  2. Stressz és egészségkapcsolatok kezelése: A vállalatvezetők gyakran ki vannak téve magas stresszszintnek, ami hatással lehet az egészségükre. Az orvosi vizsgálatok során az orvosok képesek azonosítani a stressz okait és segíteni a megfelelő kezelési módok megtalálásában. Ezenkívül a vizsgálatok lehetőséget adnak arra, hogy a vezetők megvitassák az egészséggel kapcsolatos kérdéseiket, aggodalmaikat és tanácsot kapjanak a megfelelő életmódról és az egészségmegőrzésről.
  3. Teljesítmény és produktivitás növelése: Az egészségi állapotnak nagy hatása van a vezetők teljesítményére és produktivitására. Az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás és a rendszeres testmozgás elősegíti a jó fizikai és mentális állapotot, amely növelheti a vezetők energiaszintjét, koncentrációját és hatékonyságát a munkahelyen.
  4. Példamutatás és munkahelyi kultúra: A vezetőknek fontos szerepe van abban, hogy jó példát mutassanak az egészségmegőrzés terén. Ha a vezetők rendszeresen részt vesznek az egészségügyi vizsgálatokon és vigyáznak a saját egészségükre, az pozitív hatással lehet a munkahelyi kultúrára és inspirálhatja a többi alkalmazottat is az egészséges életmódra.

Fontos megjegyezni, hogy az évenkénti menedzserszűrés célja az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése, és nem csak a vállalatvezetőknek ajánlottak, hanem mindenki számára, aki gondoskodni szeretne a saját egészségéről és jólétéről.

Hogyan őrizzük meg egészségünket?
Az egészség megőrzése életmódbeli döntéseken és hosszú távú elkötelezettségen alapul. Az alábbiakban néhány fontos tényezőt sorolok fel, amelyek segíthetnek az egészség megőrzésében:

  1. Egészséges táplálkozás: Fogyasszon változatos és kiegyensúlyozott étrendet, amely magában foglalja a friss gyümölcsöket, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, sovány húst, halat, magvakat és egészséges zsírokat. Kerülje a feldolgozott élelmiszereket, cukros és zsíros ételeket.
  2. Rendszeres testmozgás: Mozogjon rendszeresen, legalább heti néhány alkalommal. Válasszon olyan tevékenységeket, amelyek megfelelnek az érdeklődésének és kondíciójának, például séta, futás, kerékpározás, úszás vagy csoportos sportok.
  3. Megfelelő pihenés: Biztosítson elegendő időt a pihenésre és alvásra. Próbáljon ki kipihent állapotban lenni, hogy testileg és szellemileg friss maradjon.
  4. Stresszkezelés: Tanuljon meg hatékony stresszkezelési módszereket, például meditációt, légzőgyakorlatokat, relaxációt vagy stresszoldó tevékenységeket, mint például a hobbi vagy a zenehallgatás.
  5. Megfelelő folyadékbevitel: Igyon elegendő mennyiségű vizet naponta, hogy megfelelően hidratálja a testét. Kerülje a cukros üdítőitalokat és a túlzott kávé vagy alkohol fogyasztását.
  6. Rendszeres orvosi vizsgálatok: Menjen el rendszeres orvosi vizsgálatokra, amelyek segítenek az egészségi állapot monitorozásában, a betegségek korai felismerésében és a prevencióban.
  7. Kerülje az egészségtelen szokásokat: Csökkentse vagy kerülje a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a droghasználatot, mivel ezek az egészségre káros hatással vannak.
  8. Pozitív mentális állapot: Gondoljon pozitívan, fogadjon el önmagával és kezelje a stresszt és az élet kihívásait optimizmussal. Törekedjen az egészséges szociális kapcsolatokra és támogató közösségek kialakítására.
  9. Védje magát a betegségektől: Tartsa be az alapvető higiéniai gyakorlatokat, például rendszeres kézmosást, a köhögés vagy tüsszentés könyökhajlatba vagy zsebkendőbe, valamint a vakcinációkat a fertőző betegségek megelőzése érdekében.

Emlékezzen arra, hogy minden ember egyedi, és az egészségmegőrzési stratégiák is lehetnek személyre szabottak. Forduljon orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez, ha további tanácsra vagy útmutatásra van szüksége az egészségmegőrzés terén.

Vajon egészséges a vegetáriánus életmód?

Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy lemondanak a húsról vagy akár bármilyen állati eredetű ételekről.Hogy miért? Nagyon sokféle válasz létezik az életmódváltásra, hiszen vannak olyanok akik az állatok védelme miatt teszik, vannak akik vallási okokból és van aki az egészséges életmód miatt.

 

De vajon egészséges , ha nem eszünk húst vagy állati eredetű termékeket?

Az interneten rengeteg különféle írás kering arról,hogy mégis helyes-e vagy helytelen ez az életvitel. Nagyon sok helyen olvashatjuk, hogy a húsevés mindig is kulcsszerepet játszott az ember életében, de ugyanakkor az is tény, hogy a növényi alapú étrend ugyanolyan mértékű lehet, mint a vegyes táplálkozás.
Azt le kell szögezzük, hogy a vegetáriánus elnevezésen belül is több fajta csoportról beszélünk.
A “Lacto” vegeterániusok ugyan esznek tejtermékeket, viszont kerülik a tojást, a húst és a tengeri herkentyűket.
Az “Ovo” vegetáriánusok azonban esznek tojást, de a tejtermékeket a húst és a tengeri ételeket mellőzik étrendjéből.
A “Pesco” vegetáriánusok azok az emberek, akik úgymond ‘fél-vegetáriánus” életvitelt folytatnak, azaz esznek halat és tengeri dolgokat, de húst egyáltalán nem.
A “Lacto-ovo” vegetáriánusok a leggyakrabban előforduló típusú emberek, akik esznek tejtermékeket, tojást is, de kerülik a húst és a tengeri eredetű ételeket.

Sokszor hallhatjuk azt a felvetést, miszerint a szervezetnek szüksége van elegendő vas bevitelre a szervezetbe és hogy az elegendő mennyiségű zöldségekből ez nem nyerhető ki.

Elegendő vas nyerhető ki a zöldségekből is, vagy szükség van a húsból származó vasra ?

A vas az egyik legfontosabb ásványi anyag, amelynek legfőbb feladata az oxigén eljuttatása az egész szervezetbe. 

Köztudott, hogy a vörös húsnak a legmagasabb a vas értéke. Egy 1999-ben elvégzett kutatás eredményeként, mely  az  American Journal of Clinical Nutrition nevű lapban jelent meg, fényt derítettek arra, hogy “ húsevő” és “nem húsevő “ emberek vas értékének bevitele között nincs különbség. Itt érdemes megemlíteni, hogy a vas, amit étellel viszünk be a szervezetünkbe nem összehasonlítandó azzal a vassal, amelyet a test tárol. Ez a „tárolt vasérték” az, ami igazán fontos.
Azok a fajta vasak, amelyek a zöldségekben, illetve gabonákban fordulnak elő úgynevezett “hem-mentes”-ek és így nem megfelelőképpen dolgozza fel a szervezetünk sem, mint a “hem-tartalmú” társait .A hem-vas-ak legfőképpen a húsfélékben és a halakban találhatóak meg.

Tehát összegezve, azoknak a típusú vegetáriánusoknak, akik teljesen kizárják szervezetükből a „hem-tartalmú” vasakat azzal, hogy nem esznek sem húst sem halat, fokozottan kell figyelniük arra, hogy a lehető legmagasabb vas tartalmú zöldségeket fogyasszák és (mint például gomba, krumpli, kelkáposzta, spenót,mángold  levél) nagyon fontos, hogy mindemellett rengeteg C-vitamin dús étellel is megerősítsék azt. A C-vitamin dús ételek, úgymond megfogják a ‘nem-hem’ tartalmú vasakat, még olyan állapotban, amikor megfelelőképpen beépülnek a szervezetbe.
Érdekességképpen érdemes megjegyezni, hogy akár egy nem vegetáriánus életmódot folytató ember is könnyen meggátolhatja a szükséges ‘hem vas’-ak megfelelő beépülését, ugyanis bizonyos ételek, italok fogyasztásával, mint például a kávé, a kakaó, néhány herbál-tea, némely fűszerek de bizonyos mértékben és beviteli formában még a kalcium is, hatással lehet a ‘hem-vas’ megfelelő beépülésére a szervezetbe.
És végszóként a legfontosabb, hogy a vas túltengése a szervezetben ugyanolyan kárt okozhat, mint amennyit használ, tehát ajánlott a vas-szintet megfelelő szinten tartani. Erről a laborvizsgálatok időszakos ismétlésével tudunk meggyőződni.

Stroke utáni autóvezetés

Egy stroke kialakulása alapvetően megváltoztatja az élethelyzetet, ebbe beleértendő a mindennapi élet részévé vált gépjármű vezetés is. Akár hagyományos úrvezetésről, akár munkához kapcsolódó. hivatásos autóvezetésről van szó, a vezetési alkalmasság megállapítása eltér a korábban megszokott metódustól. A stroke utáni állapotot, hogy a képességek – ebben az esetben a gépjármű vezetési képesség – milyen módon változtak meg, neurológus szakorvosnak kell megítélnie. Amikor tehát alkalmassági vizsgálatra megyünk, a neurológusi szakorvosi vélemény feltétlenül legyen ott velünk.

Magyarországon a vezetői engedély (köznapi nevén: jogosítvány) kiadása során kötelező az egészségügyi alkalmasság megléte, vagyis orvosi alkalmassági vizsgálathoz kötött. Jogszabélyi kereteit a 13/1992 (VI.26.) a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló NM rendelet adja. Ez a rendelet – többek között – részletezi az alkalmassághoz szükséges képességeket, követelményeket, illetve felsorolja az egyes kizáró okokat is, betegségcsoportokra bontva. 

Az olyan elméleti és gyakorlati alkalmassági tényezőkre, mint a KRESZ ismerete, az elsősegélynyújtás alapismeretei, vagy a vezetési rutin itt most nem térünk ki részletesen. Az egészségügyi alkalmasság alapfeltételei a látás és a hallás, ezeket a rendelet melléklete nevesíti, majd ezután felsorolja és részletezi az egyes betegségcsoportokat és a rájuk vonatkozó korlátozásokat. 

A stroke a jogszabályban nincs nevesítve, de indirekt utalást találunk a súlyos idegrendszeri megbetegedés során követendő eljárásra. A rendelet azt mondja, hogy a gépjárművezetői egészségügyi alkalmasság kizárólag csak szakorvosi (itt értsd: neurológusi) vélemény birtokában állapítható meg. 

A stroke lefolyása, súlyossága, tünetei elég sokfélék lehetnek és sokmindentől függenek. Az állapotot természetesen a neurológus szakorvos állapítja meg, de a bénulást, illetve a központi idegrendszer közvetlen ellátásáért felelős érrendszeri zavarok okozta szédülést kizáró okként említi a rendelet, azaz a páciens ilyenkor gépjárművezetésre nem alkalmas. Azonban vannak olyan enyhébb stroke-os esetek, amikor az egészségügyi alkalmassági vélemény „alkalmas” minősítéssel kiadható. Amennyiben a stroke után súlyos maradványtünetek keletkeznek, a neurológiai szakvélemény ismeretében a háziorvos, vagy az üzemorvos soron kívüli vizsgálattal megállapíthatja az alkalmatlanságot.

Figyelem! A stroke bekövetkeztével, amikor az állapot lehetővé teszi, kötelező az alkalmassági vizsgálaton való megjelenés, függetlenül a jogosítvány érvényességének lejáratától. Ez állampolgári kötelességünk.

Jogosítvány stroke után 

A stroke utáni állapot megítélése neurológus szakorvos feladata, ezért rendelkezik rendelkezése szerint szakorvosi vélemény alapján kell megállapítani a gépjárművezetői alkalmasságot. 

Hazánkban a gépjárművezetői engedély (jogosítvány) kiállítása egészségügyi alkalmassághoz kötött. Ennek szabályait a 13/1992 (VI.26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról című jogszabály tartalmazza. A rendelet az alkalmassági követelményeket, illetve kizáró okokat több betegségcsoportban is meghatározza. 

A rendelet mellékletének 6.1 pontja az idegrendszeri betegségekkel foglalkozik, amelyben azonban a stroke-ot nem nevesíti. Ugyanakkor indirekt módon utal a stroke betegség során követendő eljárásra, mégpedig a 6.1.1. pontban, ahol így fogalmaz: „Azon kérelmező egészségi alkalmassága, aki súlyos idegrendszeri betegségben szenved, csak szakorvosi vélemény alapján állapítható meg

A stroke súlyos idegrendszeri megbetegedés 

A tünetek súlyossága és a felépülés utáni maradványtünetek széles skálán mozognak. Az állapot megítélése neurológus szakorvosi kompetencia, ezért rendelkezik a jogszabály is úgy, hogy szakorvosi véleményhez köti az egészségi alkalmasság megállapítását. Kifejezetten alkalmatlanságot ír elő a rendelet bénulás valamint a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés eseteire. 

Stroke-on átesett beteg tehát állapotától függően alkalmas minősítést vagy alkalmatlan minősítést is kaphat a jogosítvány megtartására vonatkozó gépjárművezetői egészségi alkalmassági vizsgálat során. 

Amennyiben a stroke lezajlása után súlyos maradványtünetek jellemzik az állapotot, a beteg háziorvosa soron kívüli vizsgálattal a neurológiai szakvélemény alapján gépjárművezetői alkalmatlanságot állapíthat meg, és erről a beteg lakóhelye szerinti területileg illetékes közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/23756/jogositvany-stroke-utan

Koleszterin alapismeretek közérthetően

A koleszterin olyan vegyület, amely megtalálható minden emberi és állati sejtben. Részben a táplálékkal kerül be a szervezetünkben, ez a kisebb rész, míg a döntő részét a máj szintetizálja. Az emberi szervezetben több, nélkülözhetetlen  funkcióval is bír: fontos alkotóeleme a sejtmembránoknak, az epesavaknak, rengeteg hormon termelésének kiindulási anyagát adja.

Egy laborvizsgálat során a koleszterin vegyületeket három csoportja lesz látható a leleten: az összkoleszterin, a HDL- és az LDL koleszterin.

Az LDL koleszterin elnevezése alapján alacsony sűrűségű lipoprotein (Low Density Lipoprotein). Az emberi szervezetben elszállítja a koleszterint a májból a sejtek felé. Jelentős része vagy visszakerül a májba, vagy felveszik a koleszterint igénylő emberi vagy állati sejtek, de egy bizonyos hányada beépül az érfalakba. Ezek az érfalon lerakódásokat (plakkot) képeznek, ez érszűkületet okoz.A laborvizsgálat során a referenciaértéken felüli LDL koleszterinszint pozitív korrelációban van az érelmeszesedés szintjével, ezért szokták köznapi nyelven „rossz koleszterinnek” is nevezni. Bizonyos mértékben természetesen elengedhetetlen az emberi szervezetben.

A HDL koleszterin – az LDL-lel ellentétben – nagy sűrűségű lipoprotein (High Density Lipoprotein).  A funkcióját tekintve összeszedi a koleszterin azon részét, amelyet a sejtek nem vettek fel, majd visszajuttatja a májba, hogy ott egy része az epével kiválasztódjon. Ha az LDL volt a „rossz koleszterin”, akkor méltán nevezzük a HDL-t „jó koleszterinnek”, tekintve, hogy felveszi , vagy a májba szállítja a vérben keringő, vagy az érfalakon lerakódott koleszterint.

Ha az összkoleszterin érték magas, az annyit jelent, hogy a sejtek nem képesek felhasználni a rendelkezésre álló koleszterin mennyiséget felhasználni, a HDL és az LDL egyensúlya elmozdul, a felesleg vagy a véráramban marad, vagy az érfalakra rakódik. Az érelmeszesedéssel ugye csökken az erek keresztmetszete, amelynek következménye a megnövekedett vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke kockázata.

Fontos újra kihangsúlyozni, hogy a koleszterin megfelelő mértékben fontos a szervezetben. 

A koleszterin referenciaértékei a laborvizsgálatok során

Az egészséges emberek összekoleszterin szintje 5 mmol/l alatti, az LDL-koleszteriné 3 mmol/l alatti. Az 5,0-6,4 mmol/liter összkoleszterin közötti érték enyhén fokozott-, a 6,4 mmol/liter feletti érték pedig fokozott kockázatot jelent.

A magas koleszterinszint okai

A magas koleszterin a láthatatlan gyilkos, az emberi érrendszert észrevétlenül károsatja. Tünetet sokáig nem produkál, azonban már a felnőttkor elejétől visszafordíthatatlan károkat tud előidézni az érfalakban, ha az egyén hajlamos rá. A lerakódott koleszterin következtében hosszú távon nő az érszűkület, az egyéb szív- és érrendszeri megbetegedések, a szívinfarktus és az agyi infarktus kockázata.

A magas koleszterinszint egyenes következménye az érfalakon lerakódó meszes plakk, vagyis az érelmeszesedés. Ez a szív- és érrendszeri megbetegedések leggyakoribb oka, amely a daganatos megbetegedések mellett a leggyakoribb halálozási ok a fejlett országokban, köztük hazánkban is.

Az erek elmeszesedését (idegen szóval ezt atherosclerosis-nak nevezzük) a genetikai hajlamon kívül több olyan tényező alakítja ki, amelyek az életmódunkból erednek, azaz odafigyeléssel tudatosan csökkenthetőek. A kialakulást elősegítő rizikófaktorok a magas vérnyomás (ez ugye lehet ok és okozati tényező is), a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérzsír szint, a mozgáshiány,  a stressz és a dohányzás is. Hiba lenne kizárólag ezeket a tényezőket felelőssé tenni az érszűkületet kialakulásáért, mindenesetre helyes életmód kialakításával csökkenthetők a rizikófaktorok.

A magas koleszterinszint kialakulása mögött tehát a genetikai tényezőkön túl lehetnek szerzett betegségek, vagy a helytelen életmód egyaránt. 

Örökletes tényező a lipoproteinekben lévő fehérjék eltérése, ez okozhat megemelkedett koleszterinszintet. Ha a családban előfordult magas koleszterinszint és/vagy szív- és érrendszeri megbetegedés, akkor nagyobb eséllyel kialakulhat a magas koleszterinszint és az ezzel járó megbetegedésekre való hajlam.

Ugyancsak megemelkedhet a koleszterin menopauza idején, akkor is, ha a páciens egyébként egészséges életmódot folytatott.

A szerzett betegségek tekintetében megemelkedett koleszterint okozhatnak az egyes vese- és májbetegségek, de cukorbetegség vagy pajzsmirigy alulműködés is állhat a háttérben.

Míg az előző két esetben keveset, az életmódunk az, amiért a legtöbbet tehetünk. A magas kalóriabevitel, a kevés mozgás elősegíti a magas vérzsír szint kialakulását a vérben. Azonban ne egy-egy élelmiszer bevitelét kerüljük, hanem általában érdemes odafigyelni az egészséges táplálkozásra, a rendszeres mozgásra és a súlyfelesleg kialakulásának elkerülésére. Az egészséges életmód kialakulását érdemes minél előbb elkezdeni, mert a plakk lerakódása az érfalakon nem visszafordítható.

https://www.webbeteg.hu/cikkek/magasvernyomas/3442/koleszterin-es-sziv-es-errendszeri-megbetegedesek

Az alvási apnoe

Az alvási apnoe gyanúja először akkor merül fel, amikor olyan tüneteket kezdünk el – vagy mások kezdenek el rajtunk – tapasztalni, mint a hangos horkolás, a reggeli fáradt ébredés, vagy az álmosság napközben.

Az apnoe egy olyan alvászavar, amikor alvás közben a légzés bizonyos időnként abbamarad, majd újraindul, erre utal az „apnoe” szó jelentése is: levegővétel nélkül.

Két fő típusát ismerjük az alvási apnoénak. Gyakrabban az obsruktív apnoe fordul elő, ezt alvás közben a torok izmok ellazulása idézi elő. A másik, lényegesen ritkábban előforduló alvási apnoe típus a centrális apnoe. Ennek az a lényege, hogy a központi idegrendszer nem tudja a légzést szabályozó izmokat megfelelő jelekkel ellátni. Ezek mellett létezik még komplex alvási apnoe, amit az obstruktív és a centrális apnoe együttesen idéz elő.

Az obstruktív alvási apnoe a középkorú, vagy az idősebb felnőtteknél körülbelül 2,5-szer gyakrabban fordul elő, mint fiatalabb korban, illetve nagyjából kétszer annyi férfi szenved ebben a betegségben, mint nő. Többféle kezelés létezik. Van olyan, amikor egy olyan készüléket alkalmaznak, amely elősegíti a légutak nyitva tartását, de kezelhetik orvosi beavatkozással is, amikor szövetet távolítanak el a száj, a torok, illetve az orr területéről, elősegítve a páciens légzését. 

A tünetek az egyes alvási apnoe típusoknál igen hasonlóak, átfedést mutatnak, ezért nehéz is azonnal diagnosztizálni, hogy melyik típusról van szó. A tünetek közül a leggyakoribbak a bevezetőben már említett hangos horkolás (háton fekve a leghangosabb), a fáradt ébredés, a napközbeni fáradtság érzés és az időszakos légzésmegállás alvás közben. Ezek mellett az alvási apnoe egyéb tüneteket is produkálhat, ilyen amikor hirtelen légszomj érzettel, kiszáradt szájjal, vagy torokfájással ébredünk, de az apnoét kísérheti reggeli fejfájás is. A zavaró horkolás inkább az obstruktív, míg a légszomj érzésre való ébredés inkább a centrális alvási apnoéra jellemző. 

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha zavaró horkolást, légszomj érzetre való ébredést, alvás közbeni légzésszünetet, napközbeni fokozott álmosságot tapasztal magán vagy partnerén.

Az alvási apnoe káros hatását a párkapcsolatra felesleges magyarázni, de emellett komoly szövődményeket idézhet elő, amellyel megnőhet más betegségek kockázata. Ilyenek lehetnek a gyakori hangulatingadozás, súlyosabb esetben depresszió, gyakori éjszakai vizelési inger, gastrooesophagealis reflux (GERD), gyerekeknél a hiperaktivitás, vagy a csökkenő koncentráció készség. Szintén fontos szövődmény lehet a hirtelen oxigéncsökkenés eredményeképpen esetlegesen kialakuló magas vérnyomás, szívelégtelenség, vagy stroke.

Fontos összefüggés, hogy egy súlyosabb állapotú obstruktív alvási apnoe esetén nagyobb a magas vérnyomás kialakulásának a kockázata. Azonban a centrális apnoe legtöbbször már egy meglévő szívbetegség következménye, nem pedig az okoz szívbetegséget.

Mi az alvási apnoe? 

Mondták már Önnek, hogy hangosan horkol? Előfordul, hogy az éjszakai alvás után is fáradtan ébred fel? Álmos napközben? Hogyha igen, lehet, hogy Önnek alvási apnoéja van. 

Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul. Az “apnoe” egy görög szó, ami azt jelenti “légvétel nélküli”. 

Az alvási apnoénak két főbb típusa van. A gyakoribb forma az obstruktív alvási apnoe, amit a torok izmainak ellazulása hoz létre. A másik a centrális alvási apnoe, ami azért alakul ki, mert az agy nem küld megfelelő jeleket a légzésszabályozó izmokhoz. Mindezek mellett bizonyos esetekben az obstruktív és a centrális alvási apnoe keveréke alakul ki, ilyenkor komplex alvási apnoéról beszélhetünk.

Az obstruktív alvási apnoe két-háromszor nagyobb gyakorisággal alakul ki idősebb felnőttekben és kétszer gyakoribb férfiakban, mint nőkben. Az alvási apnoe kezelése során egy olyan készülék alkalmazása válhat szükségessé, amely nyitva tartja a légutakat, de az is lehet, hogy az orr, a száj, illetve a torok területéről távolítanak el szövetet, megkönnyítve a levegő áramlását az éjszaka folyamán. Az alvási apnoe tünetei Az obstruktív és a centrális alvási apnoe tünetei átfedést mutatnak, ezáltal a diagnózis pontos felállítása nehéz lehet. Az obstruktív és a centrális alvási apnoe leggyakoribb tünetei az alábbiak. 

  • Fokozott napközbeni fáradtság érzés, álmosság. 
  • Hangos horkolás. 
  • Az alvás során időszakosan kialakuló légzésmegállás. 
  • Hirtelen légszomjra való felébredés. 
  • Száraz szájjal illetve torokfájással való ébredés. 
  • Reggeli fejfájás. 
  • Rossz alvás.

Az obstruktív alvási apnoéra inkább jellemző a zavaró horkolás, míg a légszomjjal való ébredés gyakoribb a centrális típusú alvási apnoében. 

Mikor forduljon orvoshoz? 

Keresse fel orvosát, hogyha Önnél vagy partnerénél az alábbi tüneteket észleli! 

  • Olyan hangosan horkol, hogy ez zavar másokat vagy Önt az alvásban. 
  • Légszomj alakul ki, ami felkölti Önt álmából. 
  • Időnként alvás közben szünetel a légzés. 
  • Nappal fokozott aluszékonyság jelentkezik, ami munka, tévézés, vagy vezetés közbeni elalváshoz vezethet. 

Sokan nem tartják a horkolást egy súlyos betegség lehetséges tünetének, illetve nem is mindenki horhol, akinek alvási apnoéja van. Mindenképpen szóljon azonban orvosának, ha Ön hangosan horkol, különösen, ha a horkolást szünetek szakítják meg! Alvási apnoében háton fekve leghangosabb a horkolás, és csendesebb oldalra fordulva. 

Beszéljen meg orvosával minden olyan alvással kapcsolatos problémát, ami állandó fáradtságot, álmosságot és ingerlékenységet eredményez! A fokozott napközbeni fáradtság érzést más megbetegedések, többek között alvászavarok (narcolepsia) is kiválthatják.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/apnoe/221/mi-az-alvasi-apnoe

Az alvási apnoet napjainkban súlyos betegségnek tartják, amely a mindennapokra és a párkapcsolatra gyakorolt káros hatása mellett számos szövődményt idézhet elő, illetve megnöveli más betegségek kockázatát. 

Az obstruktív és centrális apnoeben szenvedő betegeknél reggeli fejfájás, változékony hangulat, illetve depresszió jelentkezhet, továbbá nehezebben tudnak megjegyezni új dolgokat. A betegek gyakran kelhetnek fel éjszaka pisilni és akár impotencia is kialakulhat. A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) szintén gyakoribb lehet alvási apnoes betegeknél. A kezeletlen alvási apnoes gyerekeknél hiperaktivitás alakulhat ki, és gyakran a figyelem is károsodhat. 

Kardiovaszkuláris megbetegedések. A légzéskimaradások alatt a vér oxigénszintjének hirtelen lecsökkenése növeli a vérnyomást és ezáltal fokozott terhet ró a kardiovaszkuláris rendszerre. Az alvási apnoeben szenvedő betegek legalább felénél magasvérnyomás-betegség alakul ki, ami növeli a szívelégtelenség és a stroke kockázatát. Hogyha Önnek valamilyen szívbetegsége van, akkor az ismétlődő alacsony véroxigénszint hirtelen szívhalálhoz is vezethet. 

Minél súlyosabb az obstruktív alvási apnoe, annál nagyobb a kockázata a magas vérnyomásnak. Ezzel szemben a centrális alvási apnoe általában már a szívbetegség miatt alakul ki és nem pedig ez okozza azt. 

2005-ben az egyik legrangosabb orvosi folyóiratban a New England Journal of Medicine-ben közölt tanulmány szerint az obstruktív alvási apnoe jelentősen fokozza a stroke kockázatát, az egyidejűleg fennálló magas vérnyomástól függetlenül.

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/apnoe/224/alvasi-apnoe-miert-fontos-a-szures

A férfiak sterilitása

A sterilitásról általában

Az egyes magyarországi kutatások alapján a párok 10-14 százaléka steril. A sterilitás (más szóval meddőség, vagy infertilitás) azt jelenti, hogy a pár egy év alatti, rendszeres szexuális élete mellett a terhesség állapota nem következik be, feltételezve természetesen a fogamzásgátlás nélküliséget. Ha úgy számolunk, hogy a peteéréshez időzítve legalább egy alkalommal együttlét történik, akkor statisztikailag a 20 százalék az esély a teherbe esésre. Ez alapján 85 százalék esély van arra, hogy a terhesség egy egyéves időtartam alatt bekövetkezik. 

Fontos, hogy mindkét felet vizsgálni kell, amikor a sterilitás okát vizsgáljuk. A honi statisztika szerint a meddőség kialakulásának okai teljesen kiegyenlítettek: 40 százalékban a férfi, 40 százalékban a nő, míg a maradék 20 százalékban mindét fél együttes rendellenességét mutatja a statisztika.

A férfi sterilitás

A férfiak sterilitásával az andrológia tudománya foglalkozik. A meddőséget számos ok előidézheti. Melyek ezek?

Pszichés tényezők okozta sterilitás

Ez a leggyakoribb férfi meddőséget okozó tényező. Előidézheti például stressz, kiegyensúlyozatlan párkapcsolat, társadalmi és egzisztenciális helyzetből adódó bizonytalanság, formája legtöbbször a merevedési zavar.

Gyulladás és daganatos megbetegedés

Közvetlenül a here és a mellékhere gyulladásai és daganatai is okozhatnak sterilitást, de heregyulladást kialakíthatnak más szervek gyulladásai is szövődményként. Ilyen például a fültőgyulladás (köznapi nevén: mumpsz), de az egyéb szervek gyulladásai is okozhatnak sérülést, hegesedét vagy elzáródást a herékben és a mellékherékben.

Fizikai és kémiai hatások

A dohányzás, az alkohol, a gyógyszeres kezelések, a kemoterápiás szerek használata, valamint a rákos megbetegedés sugárkezelése szintén előidézheti a spermatermelés csökkenését, vagy a spermiumok pusztulását.

Genetika

Az emberi kromoszómakészletben a férfiak esetében egy X és egy Y, a nőknél két X ivari kromoszóma található. Amikor a kromoszómákban szerkezeti és/vagy számbeli eltérés alakul ki, az zavart okoz a férfi nemi szervei és nemi jellegeinek kialakulását a méhen belül, ami a nemzésképtelenség kialakulásához vezethet. Ezek az eltérések azonban csak nagyon kevés esetben fordulnak elő.

Hormonális tényezők

A nemi működést összetett hormonális tényezők is vezérlik. A legjelentősebb férfi nem hormon a tesztoszteron, amelyet a herék termelnek, amelyre a hipotalamusz és az agyalapi mirigy is hatással van. Ezek bármelyikének megbetegedése megváltoztatja a hormon háztartást, ilyenkor alakulhat ki a hormonális meddőség.

A here működése magasabb hőmérsékleten

A rendellenesség alapja az, hogy a here a ideális működési hőmérsékletétől melegebb helyre kerül, ami erősen gátolja a spermiumok termelődését. Ennek oka lehet az úgynevezett rejtettheréjűség, amikor a születéskor a here a hasüregben található. Ugyanúgy magasabb hőmérsékletet eredményez a herezacskó vénáinak tágulata.

Idegi alapú sterilitás

Bizonyos gerinc szakasz sérülése idegi alapú erektilis diszfunkciót (merevedési zavart) okozhat, ami nem teszi lehetővé a nemi együttlétet.

A férfi meddőség okai 

Magyarországon különböző felmérések szerint a párok 10-18 százaléka meddő. A meddőség okának felderítéséhez mindkét fél vizsgálata elengedhetetlen. 

Meddőségről (infertilitás, sterilitás) akkor beszélünk, ha egy év alatt rendszeres, fogamzásgátlástól mentes szexuális élet mellett sem következik be terhesség egy gyermekre vágyó párnál. Statisztikai módszerekkel kiszámítható, hogy ha a peteérés körüli időben legalább egyszer közösülés történik, a teherbeesés esélye 20 százalék. Ez alapján – egyéves időtartamra vetítve – a terhesség létrejöttének esélye 85 százalék. 

Magyarországon a párok 40 százalékánál a nő, 40 százalékánál a férfi, 20 százalék esetében mindkét fél rendellenessége deríthető fel. A férfi infertilitással az andrológia foglalkozik. 

Genetikai okok.

A férfiak kromoszómakészletében egy X és egy Y nemi kromoszóma található (XY), a nőknél két X (XX). Amennyiben ezekben a kromoszómákban szerkezet- vagy számbeli eltérés adódik, az megzavarja a férfi nemi szervek és jellegek méhen belüli kialakulást, így nemzőképtelenséget okoz. Az ilyen jellegű eltérések szerencsére igen ritkák. 

Hormonális okok. 

A normális nemi működés bonyolult idegi és hormonális hatások is szabályozzák. A férfihormon (tesztoszteron) termelő szervek működésére az agyban elhelyezkedő hipotalamusz és agyalapi mirigy hat  Amennyiben ezek közül bármelyik megbetegszik (pl.: daganat, gyulladás következtében), a hormonegyensúly felborul, ezáltal hormonális alapon létrejövő sterilitás alakul ki. 

Magas testhőmérséklet a herék működéséhez. 

A here veleszületett betegsége a rejtettheréjűség, mikor születéskor a here nem a herezacskóban található, hanem a hasüregben. A herezacskó falában futó gyűjtőerek (vénák) tágulata szintén meddőséget okozhat. Ezen két kórállapot alapját az képezi, hogy a here az ideálisnál melegebb környezetbe kerül: a hasüregben testhőmérsékletű a környezet, a kitágult véna pedig a vér melegsége miatt teremt előnytelen feltételeket a spermiumok termelődéséhez. 

Gyulladás, daganat. 

A herék és a mellékherék gyulladásai, daganatai szintén infertilitáshoz vezethetnek. Közismert, hogy a felnőttkori fültőmirigygyulladás (mumpsz) szövődményeként heregyulladás alakulhat ki. A gyulladások (sokszor nemi betegségek) következtében sérülnek, hegesednek, illetve elzáródnak a fenti anatómiai képletek, így a sperma kiürülése gátlódik. 

Kémiai hatások, sugárzás. 

Egyes kémiai és fizikai hatások is okozhatják a spermaképződés csökkenését vagy a spermák fokozott pusztulását. Ilyen a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a különböző gyógyszerek, elsősorban a kemoterápiás szerek használata. A daganatellenes terápiában alkalmazott besugárzás szintén okozhat sterilitást.

Idegi eredet. 

A megtermékenyítés bekövetkezéséhez az erekció (merevedés) és ejakuláció (sperma kilövellés) zavartalan lezajlására is szükség van. Idegi eredetű merevedési zavart okoz a gerinc bizonyos szakaszának a sérülése, ezzel meggátolja a sikeres közösülést. 

Pszichés okok. 

Napjainkban a férfi meddőséget leggyakrabban pszichés tényezők okozzák, ezen két mechanizmus gátoltsága folytán. A stressz, a nem kiegyensúlyozott párkapcsolat, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, az alkoholizmus mind a nemzőképesség csökkenését okozhatja, legtöbbször a hímvessző merevedési zavara (erektilis diszfunkció) formájában.

 

A FÉRFI NEMI MŰKÖDÉS 

Ahhoz, hogy a terhesség létrejöjjön, az alábbi folyamatoknak kell a férfi szervezetben zökkenőmentesen lezajlaniuk. A herezacskóban elhelyezkedő here termeli a hímivarsejteket (spermium), melyek azután a mellékherében tárolódnak. Innen az ondóvezetéken jutnak tovább, ahová az ondóhólyag váladéka kerül. Az ondóvezeték a prosztatán keresztül a húgycsőben folytatódik, majd a húgycsőnyílással végződik. Az ondóhólyag és a prosztata váladékot termel, mely sajátos összetétele révén a spermiumok életképességét biztosítja. Közösüléskor az így létrejött sperma távozik, mely a spermiumokat tartalmazza, amelyek alkalmas környezetben megtermékenyítik a petesejtet, és létrejöhet a terhesség. A továbbiak szempontjából ki kell emelnünk, hogy a herében a spermiumok termelődése 34 °C hőmérsékleten a legintenzívebb, az ennél melegebb környezet gátolja a folyamatot. A fenti tényezők bármelyikének eltérése infertilitást okozhat.

 

DIAGNÓZIS 

A férfiak vizsgálata egy alapos fizikális vizsgálattal kezdődik. Ezt követi a sperma vizsgálata, ami során vizsgálják a spermiumok mennyiségét, mozgékonyságát, alakját, a sperma mennyiségét, kémhatását, cukortartalmát. Amennyiben szükséges, ultrahang- és röntgenvizsgálat, vérből végzett hormonmeghatározás, igen ritkán genetikai vizsgálat is szóba jön.


Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/urologia/157/a-ferfi-meddoseg-okai